Különleges nap van ma.
December 3-a van.
Ez a nap a fogyatékossággal élők világnapja.
Több mottót is írhatnék ide ennek kapcsán, de csak kettő álljon itt:
- Nem az a ciki, ha "gyári hibád" van, hanem az, ha Te emiatt kevesebbnek érzed magad.
- Ne azt nézd, mit vett el a Sors - a maradékból hozd ki a legjobbat!
Szemfülesként - azaz látás- és hallássérültként - szembemenni a Sorssal nem kis dolog. A Sors viszont adott olyan dolgokat is nekem, amelyek segítségével viszont ki tudom őt "cselezni".
Nem vagyok teljesen vak.
Nem vagyok teljesen siket.
Ott a pont.
Máris adottak a lehetőségek.
Látok annyira, hogy tudok rajzolni.
Hallok annyira, hogy el tudtam végezni az egyetemet, és a szakmámban tudok dolgozni könyvtárosként.
Tagja lehetek az Ability Fashion nevű közösségnek, amely lehetőséget ad nekem, hogy a divaton és a szépségen keresztül mutathassak példát az embereknek. Nemcsak a sorstársaknak, hanem az épeknek is, hogy a fentebb említett két mottó igenis megállja a helyét, minden helyzetben.
Mert igen, verheti a fejét az ember a falba, hogy miért lett ő kerekesszékes, járáshibás, vak, siket, etc. Lehet(ne)... de mit ér vele?
Ki kell cselezni az állapotunkat, és kiskapukat kell keresni,hogy mi az, amit tudsz csinálni. Lehet, hogy valakinek nincs keze, de szájjal gyönyörű képeket fest. Lehet, hogy vak, de szépen énekel. Lehet, hogy rosszul lát, hall, de mégis egyetemet végzett, és a szakmányában dolgozik, mint könyvtáros. Ez utóbbi lennék én.
És máris elmondhatom, hogy szembementem a Sorssal.
Ezt mi döntjük el.
Hogy mit hozunk ki belőle.
És nem azt nézni, mit vett el.
Hanem a maradékból kihozni a legjobbat.
(A kép a 2021-es Green Culture Valentin-napi fotózáson készült. Fotó: Kövér Tibor, smink: Králik Márta, haj: Teleki Dóra, ruha, style: Szabó Krisztina / Green Culture)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése